• Az együttműködésben résztvevők közötti és a területfejlesztést és területrendezést ellátó területi szervek közötti kapcsolatok kiépítése és működtetése,
  
• A térség menedzselése, a területfejlesztési koncepció, program kidolgozása, jóváhagyása, a megvalósítás koordinálása, kapcsolattartás hazai és külföldi szervezetekkel,
  
• A térségfejlesztés érdekében hatékony eszközök, módszerek kidolgozása, bevezetése, munkahely teremtési kezdeményezések támogatása, kiemelten: idegenforgalmi, turisztikai lehetőségek kimunkálása,
  
• Az infrastrukturális fejlesztések összehangolása,
  
• A környezetvédelemi problémák megoldásának segítése,
  
• A társult települések kulturális érdekeinek, hagyományainak feltárása és ápolása, új értékek teremtésének segítése,
  
• A társult tagok érdekeinek képviselete és érvényesítése.

A TÉRSÉG BEMUTATÁSA


Természtei adottságok (Részlet Siklós kistérség SAPARD Helyzetfeltárásából - írta: Dr. Szabó Géza)

Siklósvidék Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 1996-ban alakult. Jelenleg a Társulás 43 települést fog össze, melynek területe 550 km2, a lakosság összlétszáma 36668 fő.

Siklós kistérség települései természeti - környezeti adottságaik, gazdasági helyzetük és lehetőségeik, társadalmi-szociális jellemzőik alapján hasonló jellegzetességekkel bíró csoportokba sorolhatók. Az így kialakított településcsoportok három földrajzi tájegységekhez kapcsolhatók az alábbi beosztás szerint:

• A Villányi-hegységtől északra fekvő hegységelőtéri dombsági területek: a Dél-Baranyai-dombság települései.
  
• A Villányi-hegység közvetlen környezete, a szorosan idetartozó déli hegylábi területek településeivel együtt. Ebbe a körbe valamennyi Villányi Történelmi Borvidékbe tartozó társulási település is beletartozik. Ez a településcsoport tekinthető a társulás központi magjának. Városi rangú központja: Siklós, Harkány,és Villány is centrum szerepet tölt be a településcsoport keleti végén.
  
• A Dráva folyóhoz, annak síksági területeihez tartozó települések alföldi jellegzetességekkel rendelkező Dráva síkon és a Nyárád-Harkányi-síkon fekszenek. Kiemelkedő település Beremend, a térség ipari centruma.

A térség igen jó természeti adottságokkal rendelkezik. Klímájában erőteljesen érvényesülnek a mediterrán hatások. A napsütéses órák száma sok évi átlagban eléri a 2000-2100 órát. Az évi középhőmérséklet meghaladja az országos átlagértéket, a 11 celsius fokot.

A terület kiváló agroökológiai potenciáljai döntően kedvező szubmediterán jegyeket hordozó klímájából, morfológiai adottságaiból, termékeny talajából és hidrogeológiai értékeiből származnak. A terület értékei a legmagasabb természetvédelmi kategóriába kerültek.

A Duna-Dráva Nemzeti Park és a Szársomlyó TVT. révén országos, sőt nemzetközi ismertséget érdemeltek ki. Külön kiemelendő a kistérség turizmus megalapozójának egyik intenzív ága, a harkányi termálgyógyvíz.

A térség hagyományos erőssége az agrárium. A kiváló agroökonómiai adottságai főként a szőlő- és bortermelésnek, a zöldség- és gyümölcsvertikumnak kedveznek. A kistérség vonzerői a kialakított kínálat folytán Baranya legfontosabb fogadóövezetei közé tartozik. Már nemcsak a térség centrumai (Harkány, Siklós, Villány) ismertek a turisztikai piacon, hanem a kisebb falvak is, mely köszönhető a térség adottságaira és a borvidék jó boraira alapozó, 1994- ben megalakult Villány-Siklósi Borútnak.

A kistérség legfőbb turisztikai látványossága a Siklósi Vár, mely 1999. év végén ismét a város gondozásába került. Egy hat éves felújítási- és fejlesztési program keretében várhatóan ismét turisztikai és konferenciaközponttá válik.


Infrastruktúra

A kistérség infrastrukturális helyzete számos szakágban kedvezőtlen, a fejlesztések gátja lehet. Főként a vonalas infrastruktúra egyes szegmenseiben vannak jelentős hiányosságok. Ezek közé sorolhatók a csatornázás, szennyvízkezelés, és az összekötő utak. Az eddigi legnagyobb lemaradást, a gázellátás hiányát az éppen befejezés előtt álló kistérségi beruházás orvosolni fogja. A tranzitforgalom meggyorsítására, az általa okozott problémák orvoslására jó példa a közelmúltban átadott Siklóst megkerülő útszakasz.

A Társulás települései számára megkülönböztetett jelentősége van a közlekedési kapcsolatoknak. Ezt térszerkezeti pozíciója, kereskedelmi, idegenforgalmi szerepköre is alátámassza. Ezért kedvezőtlen a kistérség számára is a Dél-Dunántúl diszpreferált kezelése a nagy közúthálózati fejlesztések szempontjából. A térség jelentős jövőbeli esélye a Dráva vízi útjának megnyílása, határmenti együttműködésben történő fejlesztése.

A távközlésben is mint a többi infrastrukturális területen a Társulás települései közötti jelentős fejlettségbeli különbségek dominálnak.


Ipar

A kistérség iparának csupán egyetlen ága tekinthető igazán fejlettnek és jelentőstermelési értéket előállítónak, ez pedig az építőanyag termelés. A térség hagyományos és korábban működő kis és középüzemei a privatizáció vesztesei. Döntő részük csökkentette, vagy meg is szüntette termelését.

Kiemelkedő jelentőségű az élelmiszeripar egyi sajátos ágazatának, a borászatnak a térségi jelenléte. Ebben igazán erős és fejlődőképes a kistérség borvidéki része.


Agrárstruktúra

Az agrárium a térség hagyományos erőssége. Kiváló agroökológiai adottságai főként a szőlő és bortermelésnek, a zöldség és gyümölcsvertikumnak kedveznek. A peremi részeken, a kiváló mezőségi talajokon a szántóföldi növénykultúrák is jó termést hoznak. Az állattenyésztésben a családi gazdaságok szerepének erősödése, sikeres fejlesztéseik pozitívumokként említhetők. Erőssége a térségnek, hogy olyan helyi innovációk jelentek meg a borászatban, a gyümölcstermesztésben és részben az állattenyésztésben is amelyek a térségen belül átadhatók, a fejlesztés reális irányvonalait jelölik ki.


Településszerkezet

Sajátos adottsága a kistérségnek, hogy többcentrumú. Immáron két városa (Siklós, Harkány) és további korlátozott funkciójú centrumai (Villány, Beremend) között munka és funkciómegosztás alakult ki. Együttesen képesek kielégíteni a kistérségben fellépő igényeket. A fejlesztésekben is megmutatkozó települések közötti együttműködésekben a társulás további tagjai is szerepet vállaltak.

Kedvező példák, így a Villány-Siklósi Borút program, térségi gázprogram, kistérségi kerékpárút fejlesztés mutatják az együttműködés hatékonyságát. Sajnálatos azonban, hogy a körzetben lévő aprófalvak és közepes méretű községek egy része feszítő szociális problémáik ellenére, vagy éppen ezek miatt nem tudtak szerepet vállalni ezen fejlesztésekben.

Itt is tetten érhető az az erőteljes kistérségen belüli differenciáltság, amely az egyes települések fejlettségében, lehetőségeinek különbözőségében mutatkozik meg.

Népesség

A Siklósvidék népesedési mutatói erősen kötődnek az ország és a megye fő trendjeihez. A folyamatos népességszám csökkenés, az elöregedés ezen a területen sem ismeretlen fogalom. Azonban az általános tendenciák mögött sajátos, helyi jellemzők bújnak meg. Egyrészt az aprófalvakban a lakosság korstruktúrájának kedvezőtlen irányú átalakulása, a felerősödő népességfogyás riasztó perspektívákat sejtet. Ezeket nem ellensúlyozhatják egyes települések meglepően kedvező adatai sem. Itt a magas termékenységi ráta, a fiatalos korstruktúra erősen etnikum függő és a szemre kedvező adatok mögött súlyos szociális gondok, romló életesélyek, a deprimált helyzet átöröklődése és makacs fennmaradása a jellemző.

Megbecsülendő értéke a kistérségnek etnikai sokfélesége. A jelentős arányú, főként a Drávamentére koncentrálódó cigány etnikum mellett a németek és sorban leszakadva tőlük a horvátok következnek. A 11 településen nagyobb arányban élő németség, valamint az öt településen megmaradt horvátság hagyományai, életmódja ma is értékelhető hatású a kistérségben.


Szociális helyzet

Ebben a szakágban a munkalehetőségek, az ezekből származó jövedelmek adják a jelen helyzet alapját. A települési és térségi ellátási rendszerek (egészségügy, támogatási rendszerek, közmunka stb.) pedig a továbblépés lehetőségeit bővítik.

Alapvetően a települések közötti feltűnő különbségekre kell ráirányítani a figyelmet. A periférikus fekvésű, elöregedő, vagy magas munkanélküliséggel sújtott települések helyzete nem sok optimizmusra adhat okot. A kistérség amúgy is kedvezőtlen munkaerő-piaci adatai ezeken a helyeken még rosszabbak. A tartósan munkanélküliek aránya magas. Kedvezőbb jövedelmi helyzetben a góctelepülések és a közelükben fekvők vannak.

Turizmus és kulturális örökség

A kistérség vonzerői és kialakított kínálata folytán Baranya legfontosabb fogadóövezetei közé tartozik. Már nem csak Harkány és részben Siklós, vagy Villány ismert a turisztikai piacon, hanem a környező kisebb-nagyobb falvak is (Palkonya, Villánykövesd, Nagyharsány, Drávaszabolcs stb.) Ez köszönhető mindenek előtt a Harkányi gyógyturizmus jelentős keresletének és a környékbeli jó borok hírnevét felhasználó Villány-Siklósi Borútnak.

A jelentős kereslet három fő kínálatra szerveződik:

A kedvező forgalmi mutatók hatását és a jövőképet rontja, hogy a turizmus minőségi ágainak fejlődésénél nélkülözhetetlen minőségi szálláshelyekből és szolgáltatásokból ma még igen szűk a kínálat. A turizmus az egyik elsődleges felhasználója a kulturális örökségnek, amelynek megőrzésében igen fontos szerepet játszanak a kistérség helyi civil szervezetei. Főként a nemzetiségi (német) kultúraápoló egyesületek fejtenek ki jelentős aktivitást. A tárgyi kultúra, az épületek, műemlékek megőrzését szolgáló tevékenységeknek bőven van lehetőségük tevékenységeik gyakorlására. Sajnos a civil buzgalom nem elegendő a térség jelképének tartott Siklósi vár rendbetételére, hasznosításának megoldására.


A Siklósvidék turizmusa Baranyában (Írta: Dr. Szabó Géza)

Vonzerő adottságok

A Siklósvidék kistérség jelentős része benne van abban a kiemelendően erőteljes turisztikai vonzerőkkel rendelkező területben, amely a Villányi-hegységhez kapcsolódik. Baranya vonzerő ellátottságában kijelölhetők gócterületek (A Mecsek-hegység és közvetlen környezete Pécs városával, a dunamenti nemzetiségi hagyományokkal bíró települések, a Dél-Zselic és az Ormánság Drávamenti része) között az egyik legerőteljesebb a Villányi-hegység és közvetlen környezete. A felmérések alapján meghatározható ezen vonzerők belső összetétele is.

A vonzerők megoszlása szerint a Siklósi kistérségben primátusa van a kulturális, örökség vonzerőknek (Siklósi vár, történelmi emlékhelyek, termelési és nemzetiségi tradíciók stb.), ám mellettük a speciális vonzerők (bor, gasztronómia, rendezvények, fesztiválok stb.) és a természetiek is jelentős súlyt képviselnek (védett természeti értékek, táji vonzerők, speciális klíma, gyógy- és termálvíz stb.).

Megyei összevetésben, a Magyar Turizmus Rt. 1997-ben elkészült vonzerőleltára alapján értékpontjainak összegét számítva a Siklósi statisztikai kistérség a Pécsi, Mohácsi után a Pécsváradival együtt, a harmadik leggazdagabb idegenforgalmi attrakciókban. Ezekben az adottságok a kistérség idegenforgalmi fejlesztésének kiváló alapjait teremtik meg.


Szálláshelyek

Az idegenforgalmi infrastruktúra legfontosabb elemének tekinthető kereskedelmi szálláshelyek esetében is kedvező a kistérség helyzete. Baranya megyében a Pécsi statisztikai kistérség 9007 férőhelye után a Siklósi kistérség 4493 férőhelyével az igen előkelő második helyet foglalja el. Jelentőségét mutatja, hogy szálláshely-férőhelyeit tekintve messze megelőzi a megyében harmadik Komlói kistérséget (1133 férőhely).

A szálláshelyek mennyiségére vonatkoztatott fajlagos mutatója: 125 férőhely 1000 helyi lakosra számítva, kiemelkedően a legmagasabb Baranya statisztikai kistérségei között. A Pécsi (44 férőhely), vagy a Komlói (27 férőhely) jelentősen lemaradva követi a Siklósi kistérséget.


Vendégforgalom

A statisztikai adatgyűjtés tényszámai közül az idegenforgalmi szerepkör meghatározására talán legalkalmasabb a vendégéjszakák összesített és helyi lakossághoz viszonyított száma. A Siklósi statisztikai kistérség - köszönhetően alapvetően Harkány országos és nemzetközi vonzásának - megyei szinten a legjobb mutatóval rendelkezik. 1997-ben ezer helybelire számítva 6342 vendégéjszakát regisztrálhattak, ami közel ötszöröse a Pécsi körzet adatának (1574 vendégéjszaka 1000 lakosra).

A teljes forgalmat tekintve (1996-évi adatok) természetesen Pécs Baranya elsődleges idegenforgalmi gócpontja (271.8 ezer vendégéjszakájával a megye turizmusának 42.7%-át adta), de Harkány 200 ezer vendégéjszakát meghaladó forgalma is igen jelentős, 31.9%-os arányú a megyében.

Külön hangsúlyozandó, hogy országosan kiemelt gyógyfürdőnk a külföldiek között igen népszerűnek számít. Erre utal az a tény, hogy míg a megyei forgalomban aránya "csak" a 32%-ot közelíti, addig a külföldiek által eltöltött vendégéjszakát tekintve már 46.7% esik Harkányra. A statisztikai és társulási területre vonatkoztatott kistérség többi települése kereskedelmi szálláshelyeik és forgalmuk alapján nem képeznek jelentős arányt a megyében.

Mindezek az adatok baranyai szinten arra utalnak, hogy: